Ebben a rovatban a Boldogságos Szűz Mária kegyhelyeit mutajuk be.

Buzdítás a kegyhelyek látogatására Bodajk csodája Máriakertben jártam

Máriapócs - a könnyező Istenanya ikon  Katymár Vodica Szűz Mária kegyhelye  Vodica Máriakert (Hercegszántó)

Kegyhelyeink a kegyelem kiáradásának helyei. Isteni ajándékot kapunk. Nem érdemeink alapján, hanem Isten szeretetéből, általunk mélyebben nem ismert összefüggések alapján.

Kérj, és adj hálát!

Boldog az az ember, aki hálaadás céljából keres föl egy kegyhelyet. De boldog lehet az is, aki kérni megy. Hiszen van hová menni, van kihez menni, tudja, hogy kitől kérhet.
A mai kor hitetlen, Istentől eltávolodott emberének nincs kihez fordulnia. Itt a földön keresi kétségbeesetten a megoldást a földi erővel, tudással megoldhatatlan problémáira is. Érthető, hiszen ez az ő mozgástere. Mi azonban, akik tekintetünket Istenre emeljük, ismerünk másik utat is.

Isten szeret minket. Azt akarja, hogy boldogok legyünk. Ezért támogat minket, nem az érdemeink alapján, hanem szeretetből. Az anya sem azért szereti, gondozza, betegségében ápolja, gyógyítja kisgyermekét, mert kiérdemelte. Hogyan érdemelte volna ki, és mivel? Nincs rá módja. De az anyai szeretet arra indítja, hogy gondoskodjon róla, hogy dajkálja, testileg-lelkileg fölemelje. Ugyanezt teszi a mi drága Mennyei édesanyánk is. Nem azt nézi, hogy mennyi bűnünk van, milyen „rosszak” voltunk és vagyunk, hanem szeretetből felénk fordul, és kiesdi mindazt, amire szükségünk van. Fogadjuk el ezt természetes, gyermeki hittel, és örömteli lesz az életünk.

Keressük föl csodálatos Szűz Mária kegyhelyeinket, kegytemplomainkat, kegyszobrainkat, ha kérni akarunk, ha szükségünk van valamire, ha elfáradtunk, ha gyengék vagyunk, ha erőtlennek érezzük magunkat lelki vagy testi értelemben. Ha gyógyíthatatlan bajaink vannak, olyanok, amiknek a jobbulását emberi mércével mérve nem látjuk, menjünk, és tegyük le Szűzanyánk elé.

A Szűzanyához ne csak akkor forduljunk, ha segítséget várunk. Ha valakit már megsegített, és érzi áldásos működését az életében, finom, semmihez nem hasonlítható támogatását, akkor a hálaadás vezessen minket a kegyhelyekre.
Ne felejtsük el: adjunk hálát mindazért, amit kaptunk! Fel sem tudjuk mérni, mi az, amit kapunk. Mert az mindig sokkal több, mint amit látunk vagy érzékelünk. Úgy vagyunk ezzel, mint amikor jéghegyet figyelünk meg. Annak is csak a csúcsa látszik, 9/10-e a víz alatt van.
Érezzük és tudjuk, hogy segített, de hogy milyen sokat, arról sejtelmünk sincsen.

Miért fontos hálát adni?

A hálátlanság egy nagyon rossz tulajdonság. Szokták is mondani: hálátlan ember. Ne legyünk hálátlanok! Aki szeret minket, annak nyilvánvalóan jól esik, ha azt, amit kapunk – akár csak ritkán, csak jelzésszerűen – megköszönjük. Ne az adok-kapok legyen a vezérelvünk ebben. Ezen a szinten a kereskedő is korrekt: mi adunk neki valamit, ő azért ad valamit nekünk, és ezzel rendben vagyunk.

Az isteni gondviselést, a Szűzanya szeretetét a Szűzanyánk gyengéd ölelését, gondoskodását, törődését mi ugyanúgy nem tudjuk visszaadni, mint ahogyan a gyermek az édesanyjának nem tudja visszaadni azt az elképzelhetetlen mennyiségű munkát és szeretet, amiben részesült addig, amíg felnőtt – gyakran még aztán is. Akinek van felnőtt gyermeke, az tudja, mit jelent egyetlen ölelés, egy hálás mosoly, egy köszönöm.
Ne tagadjuk meg mi se ezt a Szűzanyánktól, szeretetből tegyük meg!

Amikor a kegyhelyeinket felkeressük, ne feledkezzünk meg arról, hogy a Szűzanya nem önállóan tevékenykedik. Szent Fia, Jézus által fejti ki hatását. Amikor hálát adunk a Szűzanyának, hálát adunk Jézusnak is. Az Istenszülő és az Istengyermek egymás nélkül nem létezik.
Gyakran vádolnak minket (katolikusokat) azzal, hogy istenítjük a Szűzanyát. Ez óriási tévedés. Az Isten szülője fiától, Jézustól kapja a fényét. De Istenanya nélkül nincsen Istengyermek! Egyszerű és nyilvánvaló összefüggés ez. A Szűzanya a megváltás történetében a Jézushoz vezető út kihagyhatatlan része. Ugyanígy a hitéletünkben is annak kell lennie.

Menjünk tehát a Szűzanyához, reménnyel, örömmel és hálával teli szívvel!

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Az első csoda 1696. november 4-én, azaz 325 évvel ezelőtt történt. A liturgia alatt a hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő ikon mindkét szeme könnyezik. Pócs annak idején egy kicsi falu volt, fatemplommal.

A könnyezés két hétig folyamatos volt, majd kisebb megszakításokkal még december 8-ig folytatódott.

A könnyező ikon híre tömegeket vonzott. Csoda is történt. A szomszédos település (Nagykálló) plébánosa egy haldokló  gyereket emelt a képhez, a gyerek megérintette a könnyező képet és meggyógyult.

A csodák híre eljutott a bécsi udvarba is. I. Lipót osztrák császár és magyar király – vélhetően Eleonóra császárné kérésére – elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. A bécsi Stephans dómba került. Külön oltárt építettek neki, és méltó tisztelettel vették körül. Az ikon azonban soha többé nem könnyezett. A hagyomány azonban nagyszámú csodát tulajdonít neki.

Az eredeti máriapócsi kegykép Képeslap. Verlag Bauer, Wien. Bécs, Stephansdom Forrás: mek.oszk.hu

A máriapócsi ruszin fatemplom Ennek az eredetijében könnyezett az ikon Forrás: elismondom.wordpress.com

Az erőszakkal Bécsbe hurcolt ikonról több másolat készült. Egy ilyen másolatot helyeztek el az eredeti helyére Pócson. 1715. augusztus 1-én megismétlődött a pócsi csoda. A reggeli istentisztelet alatt a kántor észrevette, hogy az ikon könnyezik. Augusztus 1-én, 2-án és 5-én több órán át tartó könnyezést sok százan látták. A tanuvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyvek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy valóban csoda történt.

A harmadik – és eddig utolsó – könnyezés 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Figyelemre méltó, hogy míg az eredeti helyéről elvitt kép többet nem könnyezett, a helyére került másolat igen.

Az első és a második könnyezés idején Pócson kicsiny fatemplom állt, azonban a második könnyezés után a templom nagyon kicsinek bizonyult. 1731-1756 között épült a jelenlegi gyönyörű, kora barokk stílusú templom, amelyet Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.
1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak Bazilika Minor címet adományozott.
Az idősebbek még emlékeznek 1991. augusztus 18-a jelentős és szép eseményére, amikoris Szent II. János Pál pápa magyar nyelvű, bizánci rítusú szent liturgiát tartott az ikon előtt.

A jelenlegi ikon Forrás: wikimedia.org

Máriapócs bazilikája Forrás: wikimedia.org

A kegyhelyet a mai napig évente több mint félmillió zarándok keresi föl. Európai hírű kegyhellyé vált. 2005. december 3-án Máriapócs megkapta a Nemzeti Kegyhely címet.

Források és részletesebb ismertetések:
1. https://mariapocskegyhely.eu/kegytemplom/
2. A máriapócsi Szent Mihály főangyal görögkatolikus templomot bemutató film:
https://www.youtube.com/watch?v=YQajkeo5AYs&t=8s
3. https://vasarnap.hu/2021/11/04/325-eve-konnyezett-eloszor-a-mariapocsi-ikon-evfordulo/

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Hálát adok a mindenható Istennek, Jézus Urunknak és az ő drága Édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának azért, hogy eljuthattam e kedves kegyhelyre.

Régóta készültem már, mert a kegyhely különleges Szűz Mária szobra és a kegyhely lelki atyja, Polyák Imre kanonok atya is ismert a magyarországi Máriát tisztelők és szeretők körében.

1. A kegyhely története

A kegyhely története a XIX. század elején egy jelenéssel kezdődött.  Kisboldogasszony napja előtt egy földműves a kútból vizet vett a korsójába, és ekkor meglátta a kútban a Szűzanyát, ölében a kis Jézussal. Aztán a kép elváltozott, és a hölgyalak ölében egy kislányt látott. A jelenés három napon át megismétlődött. Rájött, hogy a kislány csak a Szűzanya lehetett. (Részletesebben lásd: Kegyhelyfüzet)
A jelenés helyén történt két gyógyulásról találtunk beszámolót. Egy vak kislánynak tíz egymást követő alkalommal megmosták a szemét a kút vizével, és visszanyerte a látását. Más alakalommal egy gyermekbénulásban szenvedő fiú gyógyult meg.
Biztosak vagyunk benne, hogy sok más leki és testi gyógyulás is történt e szent helyen. A fenti példák csak a jéghegy csúcsát mutaják. A legtöbb feledésbe merült.
Az Egyház a jelenéseket kivizsgálta, és a 1838-ban  Klobusiczky Péter kalocsai érsek hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak gyermeke meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.
A kegyhely teljes történetét Tomasevné szakdolgozatában olvashatjuk el. Érdemes időt szánni rá.

2. A kegyhely elérhetősége

Földrajzi helye: Bácskában, Hercegszántó határában található.
Közúton Bajától 32 km, Budapesttől 214 km.
A parkolójának koordinátái: 45.963244 18.958302
A GPS programok többsége a Hercegszántó Vodica vagy a Hercegszántó Máriakert címet fölismeri.
 

Megközelíthető: Kizárólag közúton

Figyelem! Hercegszántóról a kegyhelyhez vezető úton fizikai záras 2 m-es magasságkorlátozás van érvényben!
Ezért:
- Autóbuszos zarándoklat esetén mindenképpen jelentkezzenek be előre a plébánián akkor is, ha esetleg szentmisét nem kérnek. Biztosítani fogják a bejutást.
- Egyénileg utazók ügyeljenek a jármű tetején szállított poggyászra, különösen kerékpárra!

A kegyhely felügyeletét ellátó egyházi szerv:
Római Katolikus Plébánia
6525 Hercegszántó
Kossuth L. u. 5. Tel.: 79/354-171

Plébános: Polyák Imre tb. kanonok, püspöki helynök, érseki tanácsos.

Elérhető szolgáltatások:
- Előzetes bejelentés esetén csoportok szentmisét kérhetnek.
- A kegyhely akadálymentes. (Lépcső nincs, az utak helyenként természetes állapotúak.)
- Kultúrált mosdó áll rendelkezésre.
Élelemről és italról mindenki gondoskodjon előre. A helyszínen vásárlási lehetőség nincs. (Hercegszántón természetesen be lehet vásárolni.) A szentkút vize nem mindig iható, ne számítsunk rá!

Biztonsági szempontok:
A közbiztonság az átlagosnál jobb. A környéken erős a rendőri jelenlét (közel a szerb határ), de ez a polgári életvitelt nem zavarja, inkább segíti.

3. A 2021-es év hátralévő, tervezett eseményei

2021. augusztus 13.
15.00-16.45 Engesztelő szentségimádás
17.00 Fatimai szentmise
Bese Gergő Péter jánoshalmi káplán

2021 .szeptember 4.
De. 9.00 Horvát nyelvű rózsafüzér
10.00 Horvát nyelvű szentmise

2021 .szeptember 13.
15.00-16.45 Engesztelő szentségimádás
17.00. KEGYHELYBÚCSÚ
Talapka István kanonok, c.apát, kerületi esperes, a Kiskunhalas-felsővárosi Plébánia plébánosa

Októberben vasárnaponként 15.00-kor irgalmas rózsafüzér magyar nyelven. Rózsafüzér ájtatosság magyar/horvát nyelven (felvàltva).

2021 .október 13. 
13.00-14.45 Engesztelő szentségimádás
15.00 Fatimai szentmise
Fülöp Ernő kanonok, c.apát, kerületi esperes, irodaigazgató, Kalocsa-Belvárosi Plébánia plébánosa

4. Elérhető segédanyagok a kegyhely bemutatásához

A kegyhely nevét nézve (Vodica Máriakert Kegyhely, Hercegszántó), meg kell emlékeznünk a környék többnyelvűségéről. A horvát nemzetiség aránya ugyan elvándorlás miatt csökkent, de még ma is jelentős létszámú, anyanyelvüket használó nemzetiségi csoportok élnek a környéken. Ezért a szentmisék és a litániák egy részét is horvát nyelven tartják.
 
A kegyhely történetének megismeréséhez először a Kegyhelyfüzet  elolvasásást javasoljuk. Ez egy rövid, könnyen olvasható bevezetés.
Aki alaposabban szeretne megismerkedni a kegyhely történetével, annak Tomasevné: Hercegszántói Római Katolikus Egyházközség történetének bemutatása című dolgozatát javasoljuk.

Az interneten két terjedelmes forrás érhető el.
Az egyik egy FaceBook profil, a másik egy blogspot.

A FaceBook profilban számtalan fényképet találunk, múltbelieket is. Látható, hogy mindkét oldalt nagy szeretettel és gondossággal töltik fel tartalommal.

További fényképeket találunk a GooglePhotos alkalmazásban.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Bácska számomra ismeretlen falvain áthaladva, nagy szeretettel és gyermeki örömmel közeledtem Hercegszántóhoz. Nem volt szükségem semmire, mert mindenem megvolt. Mindent megkaptam Istentől, amire szükségem van. Azt is tudom viszont, hogy mindig megajándékoz valamivel. Így aztán csak a hálaadás gondolata foglalkoztatott.

Meg kell mondanom, volt idő, amikor a Szűzanyához azért mentem, hogy az életemért könyörögjek. Meghallgatást találtam.
Ezt pedig azért írom le, hogy biztassak mindenkit: bátran és hittel vigye a Szűzanya elé a kéréseit!

Csendes hétköznap érkeztem Vodica Máriakertbe. Az erős koradélutáni melegben egy úr imádkozta a keresztutat. Érdekelt, hogy ki lehet ez a jámbor hívő, ezért, amikor imáival végzett, megszólítottam. Nagy örömömre szolgált, hogy éppen a helyi kántor, Sirok Zsolt testvérünk dicsérte ott Istent. Segítségével gyorsan tájékozódtam. Ha megbeszéltük volna, akkor se találkozhattunk volna pontosabban. Isten útjai nagyon érdekesek, a legváratlanabb időben és helyen ajándékoz meg minket.

Két éve még azt sem tudtam, hogy létezik ez a kegyhely a hatalmas Mária szobrával.  Később éppen ez a szobor keltette föl az érdeklődésemet.



A lábazattal együtt kb. 11 m magas, rozsdamantes acélból készült szobor valóban ritkaság. Annyit tudunk róla, hogy a világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Mária szobra.

A hely végtelen nyugalmat áraszt, ami egészen különleges érzéssel töltött el. Az jutott eszembe: „ Az én békémet adom nektek.” Jn 14,27
Egyedül voltam Istennel és láthatalan szentjeivel. Békés, csendes délutánban csak a szellő suhogását lehetett hallani. Javában tartott az aratás, a kert melletti nagy táblát is néhány órával azelőtt vágták le. Tikkadt gólyacsapat keresgélt a tarlón némi élelmet. Az aratás pora még nem ült le, így – bár a nap zavartalanul sütött – a készített fényképek minősége nem tökéletes.

Már ott is felmerült bennem a kérdés: miért jó, ha nagy egy Mária szobor? Ráadásul, még van ott valami. Grandiózus, egészen különleges, ami engem még a szobornál is jobban meglepett. Egy óriási rózsafüzér. Nagyon szép, és nehezen tudnám elmondani, milyen különleges érzés volt ezt ott látni és rácsodálkozni. Lám, itt van Jézus, itt van a Szűzanya, és a kapcsolatteremtés egyik eszköze.


Mi a jelentősége annak, hogy nagy a Mária szobor, és hogy óriási a rózsafüzér? Mit mondhat, mit jelenthet ez nekünk? Mi ennek az értelme? Egyáltalán, szükséges-e? Nem mindegy az, hogy mekkora Mária szonbor előtt imádkozunk? Nem mindegy az, hogy mekkora a rózsafüzér? Arról nem is beszélve, hogy ez a nagy rózsafüzér nyilván nem is imádkozás céljára készült. Valami másról, valami különleges dologról van itt szó, amit a fenyőligetben heverő rózsafüzért nézve megérezhet az ember.

A Szűzanyának nyilván semmi szüksége nincsen arra, hogy neki 10,53 m-es szobrot állítsunk. Arra sincsen szüksége, hogy 30 m-es rózsafüzért állítsunk ki. Utóbbi inkább műalkotás, mert meglepően szép. A középkori ágyúgolyónyi szemekből összerakott rózsafüzér szemeit láncdarabok kötik össze. Természetesen ugyanúgy ott van rajta a gyönyörű megmunkálású feszület, és az elágazásnál a Szűzanya ábrázolása. Megható.
De térjünk csak vissza oda, miért is jó, hogy nagyok? Miért jó, hogy nagy a Szűzanya szobor, hogy nagy a közelében felállított kereszt, és nagy a rózsafüzér?


Mi, emberek, szimbólumokban és analógiákban gondolkodunk. Nyilvánvaló, hogy egy nagy Mária-szobor azt sugallja, és azt fejezi ki, hogy Mária számunkra nagy és fontos személy. Az óriás rózsafüzér ugyanúgy éppen ezt fejezi ki, hiszen számunkra a rózsafüzér kimondhatatlan jelentőségű. Különleges, bensőséges kapcsolat az Istenszülővel, és ezen keresztül természetesen az Istennel, magával Jézussal is.

Aki megérkezik a kegyhelyre, azonnal meglátja a fenyőligetből kimagasló Mária-szobrot. A rózsafüzér nem látható távolabbról, de ha a zarándok elindul és keresi a forrás fölé épített kápolnát, a régi szentkutat, a csodák színhelyét, akkor útközben megtalálja. A hatalmas Mária-szobor és a Máriával való kapcsolattartás zseniális eszközének állított terjedelmes emlékmű után odajut a szerény, tájba simuló kápolnához. Ez a kápolna valamilor a 19. században épült, pontosan senki nem tudja mikor. Ellentmondó adatok vannak róla, mindenesetre a helyet megszentelték, és erről dokumentum is van.



A kápolna kedves és szerény. Ugyanez mondható el a kútról és a kiépített vízmerítő helyről. Egy régi, szerényebb világot sejttet, ami más volt mint a mai, kevesebb anyagi lehetőséggel, de talán több lelkiséggel. Érdekes a kontraszt az óriási szobor, a hatalmas rózsafüzér és a parányi kis kápolna között. Természetesen a kis kápolna nem misézésre készült, ez emlékhely. Szentképek és kisebb szobrok elhelyezésére alkalmas. Aki arra jár, ott imádkozhat. A kápolna és annak berendezése elősegíti azt, hogy az ember a Boldogságos Szűz Mária segítségével könnyebben tudjon Istenhez fordulni. Időnként litániát is tartanak a kápolnánál.



A misék színhelye a Mária-szobor mellett épített szabadtéri oltár. Nagyon érdekes elrendezés, mert a szabadtéri oltár mellett Szt. II. János Pál szobrát látjuk.


Erről a szoborról sem tudtam, de nem lepődtem meg rajta, mert II. János Pál Mária tisztelete közismert. Nagyon a helyén van az ő szobra egy Mária kegyhelyen. Kiemelkedően szép műalkotás.
Mária balján egy Szentháromság szobor áll. Modern szimbolikájával kissé elüt a környezetétől, de ezt ellensúlyozza természetes anyaga.



A cikkhez kapcsolódó. "Arany és ezüst, nap és hold a katolikus szimbolikában" című írás itt olvasható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Aki ismeri a Kárpát-medence legősibb Mária-kegyhelyét, a címet félreértheti. Az évszázadok során a hittel ide zarándokolók közül sokakkal szó szerint vett csoda történt. Kegyelmi ajándékok áradtak ki e szent helyről. Mi most arról a nagy átalakulásról írunk, ami az elmúlt néhány évben végbement a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegyhelyen.

Szép volt ez a kegyhely a fejlesztés előtt is. A barokk templom, a templomhoz kapcsolódó fehér kőből épült zarándokudvar, az egész vidéket uraló páratlan szépségű Kálvária domb még a hitetleneket is megragadta.

A közelmúlt évtizedei nem hoztak nagy lelki fejlődést, de az anyagi körülményei a legtöbb embernek javultak. Az életkörülményeinkben bekövetkezett változások új igényeket támasztottak a kegyhelyekkel szemben is. A bodajki templom belül megfakult, felújításra várt. A zarándokudvar sem tűnt már optimálisnak. A zarándokok megfelelő fizikai kiszolgálásának nem voltak meg a feltételei. Nem volt zarándokszállás. A mai embernek nem felel meg az 50 éve még szokásos éjszakai szállás – akkor sem, ha egy forintba sem került. Ma már elképzelni is nehéz, hogy a zarándokok az udvar nyugati oldalán lévő, a kerítéshez épített féltető alatt aludtak a magukkal hozott takarókon. Ez vezeklésre alkalmas, de ma már más az elvárás.
Felújításra szorult az orgona, komoly igény jelentkezett a templomhoz kapcsolódó urnatemető létesítésére is.

Igények mindig voltak, de mindennek megfelelni nagyon nehéz. Itt azonban az történt, ami nagyon szokatlan. Egy átfogó felújítással együtt a szolgáltatásaiban is jelentősen gazdagodott a kegyhely. Ráadásul mindent olyan igényesen, ötletesen és jó ízléssel oldottak meg, hogy a látogató nem győz rajta csodálkozni.

-    A templom külsején a huszártorony látványa lepi meg a régebben erre járt zarándokot. Kis harang is került bele.


-    Megújult a templom belső. A főoltárt és a mellékoltárokat, a kórus rácsozatát, de még a kövezetet is felújították.


-    A templom belső terében lényeges, bár rögtön nem látható változás: felújították az orgonát.

-    A gyóntató folyosó emeleti részén a kórus és a plébánia (egykori kolostor szárny) között a volt oratórium helyiségét is felhasználva, múzeumot alakítottak ki. Itt helyezték el a kegyhely történetét bemutató tárgyakat és tablókat.

A bemutató már a kóruson elkezdődik. Megtekinthetőek a régmúlt templomi hangszerei. A II. világháború előtt a nagyobb ünnepeken az orgonán kívül zenekar emelte az áhítatot. Az akkori misék elragadó zeneiségéről csak felmenőinktől tudhatunk. Akik ennek örültek, már régen Istennél vannak.


Ez a kiállítás emléket állít azoknak is, akik nehéz munkájuk mellett ilyen szolgálattal is dicsőítették Istent. Köztük sok névtelen tehetség volt.

-    A sekrestyét kibővítették, ilyen módon biztosítva a munkafeltételeket.

-    Az urnatemető megoldása kifejezetten igényes. Adott volt egy un. grófi kripta. Ez pontosan az oltár alatt elhelyezkedő, bolthajtásos tégla építmény.
A helyzetet bonyolította, hogy ott helyezkedik el az ősi körtemplom alapja is. A megoldás olyan szép, hogy azt tanítani fogják a leendő építészeknek. Ezt látni kell, elmondani nehéz. Az eredmény: a kriptát – mint kriptát – felszámolták, természetesen az ott nyugvók ugyanott méltó helyet kaptak. A kripta belsejében alakítottak ki egy előkelő urnatemetőt. Itt kapnak helyet az egyházmegye elhunyt papjai, de mások is temetkezhetnek ide. Ehhez kapcsolódik igen szellemes megoldással egy belső és egy külső urnatemető. Az ősi templomfalat láthatóvá tették.


-    A zarándokudvar megújítását a funkcionalitás vezérelte. Kulturált mellékhelyiségeket alakítottak ki olyan számban, ami nagy tömeget is zavartalanul ki tud szolgálni.

-    A zarándokudvarban található szintkülönbséget a lehető legkönnyebben járhatóvá alakították. Megoldották azt is, hogy a szentkúthoz a Mária szobortól közvetlenül le lehet menni. Korábban ez kissé nehézkes volt.

-    Új funkciók jelentek meg. Kegytárgyboltot alakítottak ki. Az oltárhoz vezető lépcső alatti holtteret is hasznosították, kedves kis betlehemi „istállót” alakítottak ki. 
Külön dicséretes, hogy a módosítások nem törték meg az építmény páratlan belső harmóniáját. Ennek az oka az üveg elválasztó falak és ajtók ötletes alkalmazása.


-    Teljesen új a zarándokház, ami az egykori katolikus iskolában kapott helyet. A földszintes, kéttantermes, tanítói lakással ellátott, az egykori templomkerteben álló épületet nagy kreativitással alakították át. Funkcionalitása tökéletes. Példás, hogyan lehet kihozni takarékosan a legtöbbet egy épületből. Finom, egymáshoz illeszkedő színei nyugalmat árasztanak. A hálók természetes anyagú bútorai kellemesek és kényelmesek.
Az épületbe belépve, a földszinti folyosón végig nézve, rögtön azt érzi az ember, jó itt lenni!
A földszinten kapott helyet a konyha és ebédlő, ami konferencia teremnek is használható, korszerű eszközökkel felszerelt. Két mozgáskorlátozottaknak kialakított lakosztály és egy nagyobb apartman – a tanítói lakás helyén – tartozik még ide.
Az emeleti lépcső teljes meglepetés. Ha az ember elkedvetlenedne, hogy egy hosszú lépcsőn kell felmennie, elég felnéznie. Felemelő kép fogadja.


A zarándokházból a kilátás páratlan. Nyugatra a Kálvária magasodik, keletre a Vértes nyugati oldala, Csókakő várával.

Nem kell hozzá szakembernek lenni, hogy lássuk: a munkálatok sok pénzt és rengeteg szervező-tervező munkát, valamint az egyházi vezetés teljes támogatását igényelték.
Az anyagi forrást részben állami pályázati pénzből, részben egyházi forrásból biztosították.
Ami a szervező munkát illeti, a plébános atyán volt a legnagyobb teher és felelősség. A megújulás azonban nem valósulhatott volna meg a megyéspüspök atya lelkes támogatása nélkül.

Mórocz Tamás apát úr, plébános	Spányi Antal  őexcellenciája, az Egyházmegye püspöke

Gyakorlati tudnivalók:
A plébánia címe, telefonszámai:

Bodajki Római Katolikus Plébánia Hivatal
8053 Bodajk, Szent István tér 1.
Tel: +036-22/410-039, +036-30/102-97-04

A kegyhely minden nap nyitva tart 9 órától 16 óra 30 percig. Csoportos zarándoklat esetén mindenképpen érdeklődjünk telefonon.

Zarándok csoportok számára:
-    A szokásos lelki szolgáltatások kérhetők: mise, gyóntatás. De szívesen bemutatják a kegyhelyet is, amit határozottan javaslunk.
Ami az egyéb szolgáltatásokat illeti:
-Lehet kérni ebédet a plébánia hangulatos pincéjében. Ha úgy kívánják, borkóstolót is igényelhetnek.
-A zarándokszállás is igénybe vehető.

További tájékozódás:
A plébánia honlapja: http://www.bodajkikegyhely.hu/
A kegyhely Facebook profilja: https://www.facebook.com/bodajkikegyhely/

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

A település főbb jellemzői
Katymár Bács-Kiskun megye Bácsalmási járásában, közvetlenül a szerb határ mellett található. A mai napig etnikailag vegyes lakosságú. Lakosainak többsége ma már magyar, de horvát, német, cigány és szerb nemzetiségűek is lakják. ( A sorrend létszám szerinti.)

Elhelyezkedés, megközelíthetőség





A Vodica kápolna külterületen fekszik, földúton közelíthető meg. A Katymárról Kövesmajor felé vezető földút mentén található. Az út személygépkocsival való járhatósága esetleges, időjárás és járműfüggő.
Koordinátái: 46.03886 19.18452

Egyházi adatok
 A településnek önálló plébániája van. Templomát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. Temetőkápolnájának a titulusa: Jézus feltámadása.
Katymárt a madarasi plébános (Nyirő Ferenc atya) látja el. Egyházmegyei hatósága: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye.


A kegyhely nevét nem találjuk a forgalomban lévő kézikönyvekben. Ennek az oka az, hogy Vodica kápolnája a II. világháború után tönkrement. Az akkor ellenségesnek tartott Jugoszlávia közelsége miatt nem látogathatták. A terjedő ateizmus sem kedvezett a kápolna fennmaradásának. A kétezres évek elejére a szentkút és a kápolna is romokban állt.

Amikor P. Krizosztom a kegyhelyek és búcsújáróhelyek listáját elkészítette, Katymár Vodica romokban hevert. A későbbi listák (térképek, könyvek) Krizosztom atya munkáira támaszkodtak, Katymár pedig szociális értelemben is az ország peremére szorult, a legtöbb katolikus a település nevét sem hallotta.

A kápolna arányos és szép épület, inkább kis templomra emlékeztet. Valamikor – Trianon előtt, de még a két világháború között is  – itt élénk hitélet folyt. Tömegesen érkeztek a zarándokok a történelmi Magyarország területéről.

Az újjáépítés 2003-ban kezdődött, és 2006-ra el is készült.


A kegyhely történetét Dr. Nebojszki László a cikk végén hivatkozott írásából kivonatoltuk.

A kegyhely neve és szájhagyomány alapján vélelmezhető, hogy a középkorban is ismert volt, és valamilyen építmény állt a forrás közelében. A török időkben a falu is lakatlanná vált, és lényegében minden elpusztult.

Eredete ismeretlen. Szájhagyomány alapján a forrásnál Mária jelenés történt, és azután vált szent hellyé. Hogy ez mikor volt, arról nincsen semmilyen adat.

Gyógyulásokról és csodákról sincsenek feljegyzések. Hitünk alapján nyilvánvaló, hogy a régi időkben ott csodák is történtek.
Az azonban biztos, hogy csoda még akkor is történt ott, amikor romokban állt a kápolna. Egyszer a kápolna tornyában játszó kisfiú kizuhant, és háttal a földre esett. Ijedt társai talpra állították, leporolták, és ... játszottak tovább. Semmi baja sem lett! A történetnek élő tanúja van.

A mostani Vodica kápolna építésének megkezdését az érseki hatóság 1883 szeptemberében engedélyezte, és 1885-ben fel is szentelték a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére.


A kápolnát nagyon érdekes módon iktatták be a falu hitéletébe.

Városy Gyula kalocsai és bácsi érsek 1906. március 14-én kiadott rendeletében a következőképpen határozta meg az istentisztelet rendjét: „Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony napján és Mária nevenapján; ezeken a napokon is, miként Szent György és Szent Mihály napok közti újhold vasárnapokon körmenet indul a helybeli Vodica kápolnához, hol szent mise mondatik, mely körülbelül ½ 7 órakor kezdődik.” Vasár- és ünnepnapokon a helyi bunyevác és német nemzetiség hitéletének anyanyelven történő gyakorlását két nagymise mondásával segítették. Ha az első énekeit ill. szentbeszédét bunyevác nyelven mondták, akkor a másodikét németül, s a sorrendet hetenként változtatták. Ha a vodicai processzió bunyevác első miséjű vasárnapra esett, akkor a pap ill. ministránsok után a bunyevác lányok vitték a Szűz Mária szobrot és a templomi zászlókat, utánuk bunyevác férfiak következtek. Kis távolságra követték őket hasonló sorrendben a német hívek. A falu templomától Vodica kápolnáig mintegy háromnegyed óráig tartó körmenet alatt mindegyik nemzetiség anyanyelvén énekelt és imádkozott. A következő körmenetnél a németek álltak elől.

Fentiekben figyelemre méltóak a békés együttélés megvalósításának szempontjai is.
A kápolna fenntartása nem volt egyszerű, mert egy vizes mélyedésben fekszik, az alapozása sem volt ennek megfelelő, de hősies erőfeszítéssel fenntartották. Erre pedig szükség is volt, mert:

A környező Bács-Bodrog vármegyei települések és szállások lakói részéről a kegyhely iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. Ezért Tormásy Gábor katymári plébános 1887. július 23-án Haynald Lajos kalocsai és bácsi érseknek írt levelében kérte kápolnaőr ill. két gondnok alkalmazását. Indoklásának részletéből képet kaphatunk az ide irányuló zarándoklat nagyságrendjéről: „…a vodicai kápolnát a különböző helyekről ide zarándokolók nem egy időben látogatják meg. Magam láttam, hogy pl. a szabadkai szállási lakók közül mindennap vannak a kápolnánál; majd máskor egy-egy szállásrészről körmenetileg jönnek, pár hét előtt Stanisitsról jött egy 4-500 főből álló körmenet; Bikity, Almás, Kunbaja, Madaras, Bajmok, Csonoplya, Militics, Rigica, stb. igen sok, s többnyire körmenetben jövő zarándokot ad.” Egyesek a kegyhelyet télen is felkeresték, nagyböjtben a katymári hívek naponta látogatták. A terület völgyben fekszik, így a téli szelek hóval beterítve nehezen megközelíthetővé tették, ezért az őr feladatai közé tartozott az itteni utakat a hótól megtisztítani és a kápolna falai mellől – azok átnedvesedését megelőzendő – eldobálni.

Trianon megváltoztatta a falu és így a Vodica helyzetét is. Az új országhatár, vagy ahogy a helybeliek nevezték a „gyászhatár”, a Katymártól délre fekvő községek és szállások híveinek ide irányuló zarándoklatát nehezítette. Vodica lassan elérhetetlenné vált a határon túliak számára. Az 1948 utáni politikai viszonyok ellehetetlenítették a processziós kivonulásokat, a szigorúan őrzött határsáv a kegyhely használati lehetőségét csökkentette, így a misékre a hívek egyénileg jöttek. A karbantartások és szükséges javítások elmaradása miatt a kápolna és a szentkút állapota fokozatosan romlott, a misék az 1960-as években szűntek meg. Az 1970-es években feltört kápolnából eltűntek a kegytárgyak, a berendezés pusztult s a helyet lassan az enyészet vette birtokába. Állapotának romlásával párhuzamosan megkezdődött anyagának elhordása, benőtte a gyom, s az 1990-es évekre már csak a romos torony és a falak egy része őrizte a múlt örökségét.


A helyi Horvát Kisebbségi Önkormányzat és katymári lokálpatrióták részéről az 1990-es évek végén fogalmazódott meg Vodica-kegyhely megmentésének szándéka. Hamarosan konkrét lépések következtek: elkészült a felújítás műszaki és pénzügyi feltételeit elemző dokumentáció, megkezdődött a pénzügyi források feltárása. Egyházi jóváhagyással, állami támogatással, a helyi hívek és a Katymárról elszármazottak adományainak köszönhetően 2003 nyarán indulhattak meg a munkák. Első lépésként a tápláló forrás helyreállítása és a szentkút kitisztítása történt meg, eredményeképpen újra folyik a víz. Ezután a torony beállványozása, a toronysisak faszerkezetének és bádogborításának elkészítése következett, majd az egyik leglátványosabb munkarész, az új kereszt feltétele történt. A folytatást a szentélyrész falainak újra rakása és a tetőkészítés jelentette.

2006-ra teljes szépségében állt a kápolna és a forrás épülete.



Újjáéledt hát a magyarok Szentkútja, a bunyevácok Vodicája, a németek Prindlje. 

A hitélet újraindítása mindenhol jelentős erőfeszítést igényel. Itt sincs másképpen. Örömmel tapasztaljuk, hogy a helybeli hívők minden tőlük telhetőt megtesznek.

2021. szeptember 11-én a Boldogságos Szűz Mária nevenapjának a tiszteletére a kápolnánál ünnepséget rendeztek.
Az ünnepség 10 órakor szentmisével kezdődött. A régi szép és helyes hagyományt fölelevenítve, horvát és magyar nyelvű misét is mondtak, egymás után. A horvát nyelvűt Szerbiából érkezett atya celebrálta, a magyar nyelvűt Šálek Csaba atya.
A szentmiséken a dusnoki és a katymári hagyományőrző énekkarok  és zenészek szolgáltak. A mise után újraszentelték a felújított Pieta szobrot. Ezt könyvbemutató, könyvosztás és szeretetvendégség követte. Az ünnepségen több mint százan vettek részt.


Források:
Dr. Nebojszki László: Újjáéledő Vodica-kápolna Katymár mellett. Bajai Honpolgár, 2005. június, 4-7. oldal.
A cikket képillusztrációkkal idézi: http://www.bucsujaras.hu/katymar/
Képek: Az első hat kép forrása: www.bucsujaras.hu  Az utolsó négy képet Kökényesi Ferenc teológus testvérünk készítette.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---